A kar története
A Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar (2016. június 30-ig Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar) jogelődje az 1872-ben alapított Gazdasági Népiskola volt, amely 1895-ig működött. A gazdasági oktatást 1895 és 1928 között a Földműves Iskola folytatta. Ez az intézmény 1929 és 1936 között Mezőgazdasági Szakiskola néven működött a mai Parasztfőiskola nevű városrész területén. A magyarországi filoxérajárvány következtében nagy homokterületeken telepítettek szőlőt. Ez elősegítette 1900-ban a város melletti Miklóstelepen a Vincellérképezde létrehozását, amely 1921-ben Szőlészeti és Borászati Szakiskolává alakult. A szakiskola 1959-ben szűnt meg.
A Parasztfőiskolán 1936-ban megalapították a Felső Mezőgazdasági Szakiskolát, mely ezt követően a városban különböző nevek alatt és helyeken folytatta tevékenységét. Megnevezése 1938-tól Mezőgazdasági Középiskola, 1949-től Mezőgazdasági Gimnázium, 1950-től Mezőgazdasági Technikum.
A Mezőgazdasági Technikum átkerült Kiskunfélegyházára, míg a Kertészeti Technikum a Ceglédi út 2. szám alá költözött. A Felsőfokú Technikum 1960-ban nyitotta meg kapuit az érettségire épülő, 2 éves tanulmányi idejű kertészeti felsőfokú intézményként. 1967-től Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum Kertészeti Szakként működik tovább három ágazattal (gyümölcstermesztés, szőlőtermesztés és borászat, zöldségtermesztés).
A Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai Karának létrehozásáról - a Kecskeméti Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum átszervezésével - a Kormány 1970-ben határozott. Így az intézmény 1971 óta a Kertészeti Egyetem, illetve annak átnevezése óta (1986) a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Főiskolai Karaként működött.
Karunk a Magyar Országgyűlés döntése alapján 2000. január 1-től 2016. június 30-ig a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Karaként végezte munkáját. 2016. július 1-től a Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar nevet viseli.
2020. nyarán a Kar központi telephelye átkerült az Izsáki út 10. szám alá.
2021. februárjától a Hirös Lovarda használati jogát a Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar Tangazdasága kapta meg, mely lehetővé teszi, hogy Kecskemét váljon a lovasoktatás, a lovas hagyományok továbbadásának központjává.